2018. február 11.

Veterán bloggerek kérdőíve

Sziasztok!


Ha valakiben felmerül a kérdés, hogy "miért töltöd ki, amikor csak január óta üzemel a blogod", azt teljességgel megértem. Azok az olvasóim, akik csak ezen a blogon kezdtek el követni, nem tudhatnak semmit a blogos múltamról. De talán ezzel a taggel egy kicsit közelebb jutnak hozzám ők is. A taget DaremoLia és Amy oldalán láttam. Vágjunk is bele! :)


Hány éve blogolsz?
Ha csak a Blogspoton eltöltött időt nézzük, akkor nyolc éve. A Blogol.hu-s éveket inkább már nem számolom bele.

Tartottál valaha hosszabb szünetet a blogolásban?
Eddig kétszer vonultam el több hónapos szünetre: egyszer 2015 nyarán, másodszor pedig 2017 nyarán. Mindkét esetben új névvel tértem vissza.

Mindig ugyanezt a nevet használtad?
Már legalább húsz nevem volt, és a legtöbbjük nem tartott sokáig. Most csak azokat sorolom fel, amikre emlékszem: Frida, Leah Carter, Leah Hope Eastbrook, Lia Searson, Lia, Lyra Corvus. Mindegyiknek megvan a maga története, de ha elkezdem mesélni, lemegy a holnapi nap is.

Mindig ugyanezen a címen blogoltál?
Mivel rengeteg személyes blogom volt már, a válaszom nem. Amikre így kapásból emlékszem: My life as Frida, Finally Weekend, Hangjegyekből szőtt álmok, Pennahercegnő, Sempre da Capo. A történeteim esetében sokkal állandóbbak voltak a címek, bár ott is előfordult néhány változás (Álomtól aranyig - Álmok a jégen, Svédország emlékei - Jeges Észak - Sarki fény - Láthatatlan húrok, A vér kötelez - Halálos rúnák).

Változott az évek során a blogod témája?
Személyes- és történetes blogon kívül soha nem volt más témájú oldalam.
A személyes blog mindig egy bázis volt a blogjaim között, a történetek esetében pedig sokszor változott a dolog. Talán még a korcsolyát mondanám egy központi témának, mert az 2010 óta végigkísér (Álmok a jégen). Az Alkonyat-korszakomban volt sok fanfic kezdeményem, aztán jött a Harry Potter (Halálos rúnák), Alexander Rybak (Láthatatlan húrok), Il Volo (Il Volo sorozat).

Milyen eszközöket használtál régen, és milyeneket használsz most a blogoláshoz?
Régen az volt a szokásom, hogy egyből a Bloggerre nyomtam a szöveget. Aztán rájöttem, hogy ha töröltem egy blogot, akkor a szöveg is elveszett, ezért szöveges dokumentumba, majd Wordbe kezdtem el írni. Kézzel nagyon ritkán írok fejezetet, inkább csak ötletelek, ha épp nincs kéznél a laptopom.

Vannak olyan olvasóid, akik a kezdetektől követik a munkásságodat?
Egy időben nagyon sokat beszéltem Nikkivel (másik nevén Destiny), ő tényleg az elejétől ismeri a blogjaimat. Aztán az egyetem mellett már nem maradt ideje blogolni, illetve férjhez ment és fia született. Sajnos az évek során eltávolodtunk egymástól.
Lucy is elég régóta követ engem (elmondása szerint a Jeges Észak címre még emlékszik), és ő az egyik legmeghatározóbb ember, akit a Bloggeren keresztül ismertem meg. Ha annak idején nem kommentelünk egymás korcsolyás blogjára és nem kezdünk el beszélgetni, akkor most nem lennénk barátnők.

Vannak olyan bloggerek, akikkel személyesebb kapcsolatot is kialakítottál?
Az előző pontnál már említettem Lucyt, de vannak még páran. Fran Fisher (sajnos már nem blogol, ismertebb története a Behind the Fairytale - Alexander Rybak fanfiction), Riri NordSárközi Erika (Nilla), Brynn HastingsNémeth Barby és Lyla Campbell mind jó barátaim.

Megváltozott a környezeted hozzáállása a blogoláshoz, a te blogodhoz?
Ezzel a kérdéssel csak az a baj, hogy nem adok sok időt egy-egy blognak, így az olvasók nem tudják megszokni.
A családom nem tud arról, hogy blogolok. (Anyukámnak egyszer említettem, de nem nézett rám jó szemmel, mert szerinte ez az egész csak egy felesleges időpocsékolás. Részben igaza is van, bár még nem olvasott tőlem semmit.) A barátaim, ismerőseim közül is csak kevesen tudják. Arról meg még kevesebben tudnak, hogy történeteket is írok. Nem szeretem hangoztatni. Ez egy olyan dolog számomra, ami nem tartozik sok emberre, csak rám és azokra, akiktől véleményt kérek egy-egy munkámmal kapcsolatban. Szerintem névtelenül és arctalanul sokkal könnyebb nyitottan kommunikálni a világgal.

Szerinted miben fejlődtél leginkább a blogolás tekintetében?
Az biztos, hogy választékosabb lett a szókincsem, és írásban már jobban merek kommunikálni, mint eddig (a személyes része nem nagyon változott). A történetvezetésem talán egy kicsit logikusabb, mint eddig, bár erről nem sok infótok lehet, mivel nem osztok meg semmit a sztorikról. De még mindig nagyon sok mindenben kell fejlődnöm.

Akadt-e az életedben olyan lehetőség, amihez azért jutottál hozzá, mert blogolsz?
Ugyebár a blogolás miatt kezdtem el használni a képszerkesztőket, és így jutottam el a Photoshophoz is. Azt mindenképpen szeretném megemlíteni, hogy egy blogos csoportban találtam rá egy könyvborító tervező pályázatra, amin 2. lettem.

Van olyan téma, amiről megbántad, hogy írtál?
Még nagyon az elején voltam, amikor egyszer mérges lettem az egyik osztálytársamra, és a blogon elhordtam mindennek. Arra nem gondoltam, hogy ezt mások is látni fogják, például maga az osztálytársam. Más nem nagyon rémlik.

Mi az, amit ma már másképp csinálnál a blogodon/blogoddal, mint régen?
Nem csinálnék újra olyan retinaégető kinézeteket, mint anno, illetve nem írnék mindenféle jelentéktelen marhaságról, ami épp történik velem (pl. kettes matekdoga, elesek az utcán, leordít egy tanár, stb).

Melyik a valaha megírt kedvenc blogbejegyzésed?
Talán az előző blogomon a diplomakoncertemről és az utána lévő büki kirándulásomról szóló bejegyzés a két kedvencem. Főleg az utóbbi, mert kellemes emlékeket idéz fel bennem. #despacito

Kaptál valaha olyan kritikát, ami miatt lényegesen megváltoztattál valamit a blogoddal kapcsolatban?
Általában a kinézetről kértem kritikát, mert a tartalom még képlékeny volt. Eleinte kaptam olyanokat, hogy retinaégetőek a színek, olvashatatlan a betűtípus, aztán ahogy csiszolódott a kódolási tudásom, egyre jobb kritikákat kaptam. Részben ezek a kritikák indítottak el azon az úton, amin még mindig haladok, ha designkészítésről van szó.
Ha tartalmi kritikát is kaptam, az általában kedves volt (személyes blogokról nem nagyon szoktak rosszat mondani).

Szerinted mennyi ideig fogsz még blogolni?
Ameddig kitart a lelkesedésem. Nyáron úgy éreztem, hogy elfogyott, mert túl sok rossz dolog történt velem és depressziós lettem, de rájöttem, hogy ez egy olyan hobbi, amire szükségem van. Ezzel ki tudom élni a kreativitásomat is.

Mit gondolsz, mennyire sikerült az évek alatt a blogodon közvetíteni önmagadat, a személyiségedet?
Eleinte próbáltam egy olyan képet adni magamról, ami tökéletesnek mutatott. Egy lány, aki nem szokott hibázni - és a dolog már ott sántított, hogy retinaégető színek uralkodtak a blogon. Aztán idővel rájöttem, hogy felesleges másnak mutatnom magam. Azóta teljesen őszinte vagyok, és amit saját magamról írok, azt teljes mértékig úgy gondolom.

Fogalmazd meg, mit jelent számodra a blogolás és a saját blogod!
Egy olyan világot jelent számomra, ahova elbújhatok, ha bajom van a valósággal. A saját világomban minden úgy történik, ahogy én szeretném, és ez egy kis nyugalmat ad az adott pillanatban. Egy lehetőség az alkotásra, a kreatív oldalam megmutatására.

Írj egy dolgot, ami szerinted igazán egyedi a blogodban, és kiemeli azt a tömegből!
Mivel személyes blogról van szó, egyszerre egyedi és tucatblog. Manapság már elég sokan nyitnak személyes portált, mégis mindegyik egyedi, mert minden blogger más. Én is más vagyok, és remélem, hogy ez a blogomon is látszik.

Ha nektek is tetszett, bátran töltsétek ki.

Lyra

2 megjegyzés:

  1. Kedves Lyra!

    Örülök, hogy megtaláltad a kérdőívet és kedvet kaptál hozzá, izgalmas volt olvasni a válaszaidat. :)
    És köszönöm, hogy belinkelted a nevem! Jó érzés olyat látni, hogy valaki olvassa a blogom. :)

    Hmm, jól sejtem, hogy megtaláltam "a másik Liát"? Még nyáron néhány blogon belefutottam ebbe a névbe más blogokon, persze feltűnt, hiszen druszák vagyunk. Leginkább az rémlik, hogy megköszönte neked valaki az oldala designját. És most ahogy olvastam a kérdőívet, láttam, hogy tényleg csinálsz is ilyet, szóval nagy az esélyt, hogy te lehettél. Aztán ez a név eltűnt, úgy festett, az illetője visszavonult, és fent írtad is, hogy volt nyáron egy nagyobb szüneted. Szóval ezekből úgy sejtem, te lehettél az, akit láttam. Jól gondolom? :)

    További szép napot!

    Lia

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Lia!

      Mindig be szoktam linkelni, hol láttam az adott bejegyzést és az honnan ered, szóval ez alap. ;)

      Igen, megtaláltad a másik Liát. Sok embernek készítettem már designt és remélem, hogy még sokaknak fogok. Pacsi, drusza. :D

      Puszi,
      Lyra

      Törlés